2009. november 27., péntek

George Soros és a Világbank volt elnökének közös hazugsága


That is a simple lie, dear Mr. Soros and dear Mr. Wolfensohn, and you know that.

Az egész cikk, amelyet ez az oldal is átvett, egy nagyszabású hazugság, de különösen az egyre nagyobb „rasszizmus”-áldozati szám ütötte meg a szemünket. Immár kilenc románál tart a tőzsdemanipulátorok licitje. Kérem a tisztelt olvasókat, hogy ezennel sorolják fel ennek a kilenc, állítólag magyarok által, sorozatban és rasszista indítékból megölt romának a nevét, majd írják le, mit tudnak az elkövetőkről. Az eredményt elküldjük angolul James D. Wolfensohn és Soros „Messiás” György filantróp bűvészuraknak, esetleg be is pereljük őket Magyarországról való világraszóló hazudozás címén.

Már hallom is, ahogy Önök közbeszólnak: természetesen ekkor aljas informátoraikra fognak hivatkozni. No, semmi probléma. Ha ugyanis ezt teszik, akkor megkérdezzük tőlük, kik voltak aljas (dez)informátoraik, és náluk kérdezősködünk tovább a jog és az erkölcs nyelvén. Az ugyanis, hogy hány roma esett Magyarországon halálos áldozatul rasszista indítékból elkövetett gyilkosságnak, nem esztétikai vagy dramaturgiai kérdés, amelyet így vagy úgy — „művészi szándékokkal”— lehet magyarázni, hanem ténykérdés, és azzal kapcsolatos világraszóló rágalom, méghozzá azon kockázat nélkül, hogy erről a rágalomról a hazai sajtót az említett manipulátor urak tájékoztatnák. Ha a dezinformátorok, mások bőrére blöffölők és országromboló rágalmazók lebuknak, akkor természetesen nem csak büntetést kell kiszabni rájuk, és a valós tényálladékot ismertetni, de azt is el kell mondaniuk a megfelelő fórumokon, hogy számszerűleg hányan lettek Magyarországon mutatis mutandis romák áldozatai.

Addig is mindenkinek be kell érnie nagy magyar gazdasági szakemberünk szavainak cáfolhatatlan igazával. Remélem, azért „Soros-” vagy „Világbanktagadás” ellen nem hoznak majd valamilyen törvényt vagy precedensértékű ítéletet a szupereurópai keresztlevetető bíróságon.

Mindenesetre érdekelne minket Konrád György és a DAAD mellett Soros és Alapítványának szerepe is a külföldi sajtórágalmak terjesztésében, hiszen Krisztina Koenen a Die Welt-ben publikál hasonló hírrontó és lejárató cikkeket, az a Krisztina Koenen, aki Sorosról írt könyvet Ő a Soros! címmel, és ennek német nyelvű eredetijét, illetve egy angol nyelvű könyvet jegyez közösen Soros György-gyel.*

* Kis Soros-Koenen bibliográfia:

Ő a Soros!
, Krisztina Koenen interjúkötete. AB OVO, Bp., 1994. Eredetije: George Soros im Gespräch mit Krisztina Koenen. Vito von Eichborn GmbH und Co. Verlag KG, Frankfurt/Main, 1994.

Soros on Soros: Staying Ahead of the Curve. John Wiley and Sons, New York, Toronto 1995. Interjúkötet Byron Wien és Krisztina Koenen kérdéseivel.




2009. július 19., vasárnap

Antall József a külföldi és belföldi sajtó képviselőiről (1993.)




1:11-2:00
és
2:49-3:52

(Az SZDSZ-alapító Fényi Tibor csak 2005-ben felfedett ügynökmúltjáról itt olvashatunk.)

2009. július 13., hétfő

Brit televíziós riport az EP szélsőjobboldali pártjairól




2:10-2:15-ig: „A magyar kormány feloszlatta a milíciát, amely ezen a hétvégén összecsapott a rendőrséggel”.

Így volt? Vagy így? (Lornyont fel!)

Mi úgy látjuk, hogy a magyar rendőrség csapott össze az ülőtüntetőkkel, egyoldalúlag. A Bajnai által kitüntetett rendőrség közvetlen közelről könnygázzal fújta le az aktualiter békésen tüntető gárdistákat. Ha figyelmesen megnézzük, csoda, hogy a rendőrségnek nem sikerült valódi összecsapást kiprovokálnia!

Ez az „oszlatás” a nyugati médiának készült, hogy ott mint összecsapást lehessen bemutatni bizonyos kameraállásokból? Bocsánat a feltételezésért, de az információmozaikok alapján így tűnhet az elfogulatlan néző számára.

Valóban, ki tájékoztatja a nyugati sajtót a magyarországi eseményekről?

2009. július 12., vasárnap

EuroNews — „A roma emberek megfosztása emberi mivoltuktól Magyarországon”


Több nyugati sajtóban megjelent cikket is kihagytunk ismertetéseinkből, amelyeket később egy posztban össze tervezünk foglalni.

Ezúttal egy újabb, televíziós sajtómegnyilvánulást veszünk szemügyre: “Dehumanising the Roma people in Hungary

Elöljáróban elmondjuk, hogy nem vagyunk szekértolói senkinek, pusztán a tárgyilagosság és a külföldi, Magyarországról megjelenő bíráló, nem egyszer viszont rágalmazó hangvételű és tartalmú hírekkel kapcsolatos hiányos magyarországi tájékoztatás kedvéért vizsgáljuk a nemzetköti sajtóban leközölt dolgokat.

Tehát okulárét fel!

Érdemes megfigyelni az alámondásokat és az eredeti magyar szöveget is (amennyire hallható), különösen 2 és 3 perc között, Horvát[h] Lídia (a tatárszentgyörgyi cigány önkormányzat elnökhelyettesének) beszámolója alatt, ahol egy feltételezetten „rasszista indítékú” gyilkosságról van szó. A „ha én lopok valamit” természetesen nincs lefordítva, ez Európa számára bizonyára nem érdekes mondat. Update 1: Gordon javított minket kommentárban. A mondat le van fordítva a filmben.

Kádár András azt mondja, szimplán jogi / törvényes eszközökkel a helyzet már megoldhatatlan.

Pál Tamás az emberek egyszerű magyarázatok iránti igényének tulajdonítja a Gárda sikerét cigánykérdés tematizálásában. A helyzetet a 60-as évek amerikai állapotaihoz hasonlítja.

Morvai azt mondja, a cigányságnak [ill. vezetőinek] képesnek kellene lennie odaállni a magyarság [vezetői] elé és azt mondani: komolyan dolgozni akarunk, keressük a megoldást és a hogyant együtt.

Mohácsi szerint az iskolákban levő (szerintünk csupán meghatározott esetekben megvalósuló) megkülönböztetés cigány és nem cigány gyerekek között kizárólag a magyarok előítéleteinek, nem a cigány gyerekek viselkedésének köszönhető.

A Szegedi Csanád nyilatkozata alatti pattogós hang is érdekes, még ha Szegediért nem is lángol a lelkünk.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint Európa azonnali segítségére volna szükség. Nem kellene megvárnunk, hogy az ENSZ-alakulatoknak kelljen megvédeni a romák otthonait, amikor lemészárolják az embereket. Szavai előtt felvezetésképpen elhangzik a „faji terror” kifejezés.

A legérdekesebb azonban 2:25-nél hangzik el a riportban
(Update 2, Refuse/Resist megerősítő kommentárját követően):


“It's relationship with the police is close.”

Azaz a Gárda szoros kapcsolatban áll a rendőrséggel. Hogyan is kell ezt értelmeznünk?


Update 3:
Egy olvasónk szerint a riport ezen része a Tettrekész Magyar Rendőrségre (TMRSZ) vonatkozik, amely szerződést kötött a Jobbik-kal. (A link érdekes módon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapjára ugrik, nem a TMRSZ-ére). Ez jó megoldásnak tűnik, azonban a riportban nincs külön megnevezve és részletezve, ezért úgy tűnik, hogy az egész magyar rendőrségre vonatkozik.

*

Ajánljuk mindezek mellé tenni:
Die Süddeutsche Zeitung ist versehen
(The Süddeutsche Zeitung is wrong / A Süddeutsche Zeitung téved)

Továbbra is kiváncsiak vagyunk, kik informálják és irányítják a nyugati sajtó munkatársait, amikor Magyarországot tematizálják híradásaikban.

2009. június 2., kedd

A Die Zeit cikke a „fasizmus réméről”


A fasizmus réme
Madai Vince | © ZEIT ONLINE 2009.5.30. — 14:21

Magyarországról az a hír járja, hogy a társadalom jobbratolódik. A következő választásokon azonban a nagy többség demokratákra szavaz.

A fasiszták ellen — tüntetés Magyarország fővárosában, Budapesten*
© dpa — Bildfunk

Az egykori keleti blokk legtöbb fiatal demokráciája instabil politikai viszonyoktól szenved. A kormánykoalíciók gyorsan cserélődnek, a szélsőséges pártok fogadtatása viszonylag jó. Így lehet például a nyíltan romaellenes („paraziták”) és magyargyűlölő („rákos fekély”) Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja kétjegyű választási eredményének köszönhetően 2006. óta Szlovákia kormánykoalíciójának a tagja. Más a helyzet Magyarországon, ahol eddig szélsőjobboldali pártok nem játszottak szerepet a politikában.

A szélsőjobboldali „Jobbik” mostanság bekövetkezett felemelkedése a társadalmi és média általi figyelembevétel szintjére azonban arra késztette az itteni médiumokat (így a zeit.de szerkesztőségét is), hogy feltételezze a „Jobbik” széles ideológiai támogatottságát a magyar társadalomban. Ez az állítás azonban nem tartható.

Ellenzéki pártként a polgári „Fidesz” működik ma Magyarországon, Orbán Viktor vezetése alatt. Szemléletük leginkább a CSU nézeteihez hasonlítható. A helyi médiumokban azonban már régebbóta, és még ma is divatos Orbánnak és pártjának populista-nacionalista tendenciákat tulajdonítani.** Ez a vélekedés azonban helytelen, mivel a Fidesznek konzervatív néppártként korábban módjában állt a szélsőjobb pártok felemelkedését megakadályozni. Míg ez a gazdasági fellendülés idején sikerült is, most először kell a Fidesznek attól tartania, hogy jobbról beelőzik. Mivel magyarázható mindez?

Az egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc egy nyilvánosságra került hangfelvételen elismerte, hogy a szocialista kormány (MSZP) és ideiglenes liberális koalíciós partnere (SZDSZ) politikailag teljesen csődöt mondott, és az utolsó választások előtt a népnek szándékosan, számító modon hazudtak, hogy a választásokat megnyerjék. Egyrészről eme politikai kudarc révén a globális pénzügyi válság Magyarországot különösen erősen érinti, másrészt a már korábban is erősen polarizált politikai hangulatot ezek a lelepleződések még tovább mérgezték. Egy látensen feltétlenül terjedő antiszemitizmus alapján, valamint a bűnöző hajlamú romák keltette erős szociális feszültségek és tízezreknek a gazdasági válság folytán bekövetkezett szociális visszaesése miatt a nacionalista-szélsőjobboldali jelszavak egyszercsak termékeny talajra hullottak.

Noha az SZDSZ erősen lehanyatlott népszerűsége miatt jelenleg a „Jobbik” a harmadik erőnek számít és a legfrisebb közvéleménykutatások szerint a június 7-i EP választásokon elérheti az ötszázalékos határt, a Fidesz mégis a szavazatok kb. 66 százalékával, az MSZP pedig 20 százalékkal számolhat.*** Egy szélsőjobboldali párt bekerülése a magyarországi pártok spektrumába természetesen aggodalomra adhat okot és figyelmeztetésként szolgálhat a néppártok számára.

Ám ha előreláthatólag 86 százaléka a szavazóknak egy demokratikus pártra fog voksolni, Magyarországon a fasizmus reneszánszáról szóló riogatások szerencsére csupán rémhírnek tekintendők, vagy a választási küzdelmek egyik fogásának.

Madai Vince a ZEIT ONLINE közösségében foglalt állást a témában. A ZEIT ONLINE szerkesztősége kérte fel őt rá, hogy írja meg egy cikkben is a véleményét Magyarországról.

___________

* A képen láható Vágó István. Erről az antifasiszta találkozóról van szó.
** A cikknek tudomásunk szerint még nincs magyar fordítása
*** A Nézőpont Intézet szerint.

2009. május 26., kedd

A Daily Telegraph cikke Morvai Kriszináról és a Jobbikról (2009. május 24.)


A szélsőjobboldali Jobbik mozgalom lágy arca az Európai Parlament székéért indul

A szőke családanya egy milícia által bekkelt, antiszemitizmussal és romaellenes erőszakkal hírbehozott párt szóvivőjévé vált, jelenti Colin Freeman Budapestről.

A magyar politikus és ügyvéd fotója (AFP)

Papíron Morvai Krisztina az a fajta asszony, akit bármely párt szívesen látna a névjegyén: vonzó, szőke, dolgozó anya, aki három gyermek felnevelése mellett magasan szárnyaló jogi karrierrel büszkélkedhet.

Mégis, vannak, akik számára — bár jelentősen fotogénebb, mint sokan pártbeli követői közül — Dr. Morvai Krisztina néhány visszatszító nevet idéz fel.

„Tisztességes politikus vagyok és három gyermek anyja, mégis, Önök folyton úgy ábrázolnak Nyugaton, mint nácit és fasisztát” — mondja szigorúan a magyarországi Jobbik mozgalom MEP-várományosa, amely csupán egy a számos szélsőséges párt közül, melyek a jövő hónapban megtartandó európai parlamenti választásoktól áttörést remélnek. „Ne gondolják, hogy ezt vég nélkül megtehetik”.

Találkozzanak a szélsőjobb fazonra igazított, törékeny új arcával Európában, akit szőke bubifrizurája, üzletasszonyos piros kabátkája és feminista háttértevékenysége vitathatatlanul a világ egyetlen kereszteződésévé tesz Hillary Clinton és a Brit Nemzeti Párt (BNP) vezetője, Nick Griffin között.

Vagy inkább, mégse találkozzanak vele. Miután múlt héten, Budapesten megegyeztünk egy interjúban, az utolsó pillanatban meggondolta magát, azt követően, hogy sértőnek vette, hogy brit sajtójelentések a Jobbikot antiszemitizmussal és romaellenes erőszakkal hozták összefüggésbe.

„Mint ügyvéd, komolyan fontolóra veszem, hogy pert indítok a hírnevemen esett csorba miatt, amelyet okoztak”, figyelmeztetett a hirtelen elhalványuló vörös rúzsos mosoly, amely szerte Magyarországon óriásplakátokról sugárzik.

Mindenesetre minden olyan állítás ellenére, miszerint félreértelmezik — vagy talán éppen ezért — az olyan pártok, mint a Jobbik, készséges közönségre találnak Európa-szerte a június 4-i szavazások előtt, tőkét kovácsolva abból, hogy meglovagolják a munkanélküliséget és a társadalmi nyugtalanságot, amelyet a gazdasági világválság okoz. Kontinens-szerte azt várják, hogy legalább 25 parlamenti széket elfoglalnak a 736-ból, átlépve a küszöböt, amely feljogosítja őket, hogy mint politikai blokk, alakzatként álljanak fel, és szert tegyenek az 1 millió Fontos évi támogatásra.

Nagy-Britanniában, ahol Mr. Griffinre tippelnek mint a tömb lehetséges vezetőjére, a sikerhez vezető út a bakancsos imidzs dobása volt a tiszteletreméltó alkalmasság kedvéért. De Magyarországon és másutt a megközelítés a kétféle arculat kombinációja.

Míg a párt — amelynek neve azt jelenti, hogy „Mozgalom egy Jobb[ik] Magyarországért” — tiszteletreméltó arca Brüsszelben Dr. Morvai lesz, addig megvan a maga egyenruhás utcai testülete is, a Magyar Gárda. E saját stílusú polgárivédelmi erő kimondott célja, hogy megelőzze az ország félmilliós roma lakosságának bűnözését. Ám kritikusok azt mondják, hogy zavaró hasonlóságot mutat a nyilaskeresztesekhez, Magyarország Második Világháborús fasiszta nemzetőreihez, akik együttműködtek a nemzetiszocialistákkal Magyarország másik kitüntetett kisebbségének, a zsidók tízezreinek megölésében.

„Nem vagyunk rasszisták vagy nácik”, tiltakozott Füzessy Zoltán, a Jobbik szóvivője, amely párt azt állítja, a Magyar Gárda egyenruhája egyszerűen nemzeti népviselet. „Ezzel szemben probléma van a romákkal, és szükséges, hogy erről beszéljünk.”

Legyenek akár cserkészfiúk vagy legújabb-kori barnaingesek, a 46 éves Dr. Morvai ettől még valószínűtlen ágytársa egy ilyen mozgalomnak. Valóban, életrajza sokkal inkább egy liberális baloldali politikusé. Jogot tanít a budapesti egyetemen, gyakorló emberijogi ügyvéd, családon belüli erőszakról szóló elismert könyv szerzője, és elnyerte a Vöröskereszt „Freddie Mercury” díját, az AIDS-szel kapcsolatos tudatosság előmozdításáért.

Politikailag korrekt dicsfénye azonban elillant, miután kitúrták egy ENSZ bizottságból, amely a nemek jogaival foglalkozott, ahol is az izraeli kormány tiltakozott hozzászólásai miatt, amelyeket a palesztin területeken élő arab asszonyok helyzetével kapcsolatban tett. Azóta tolódott egyre inkább jobbra, előbb az ellenzéki konzervatív párttal, a Fidesz-szel flörtölve, múlt évben pedig a Jobbik-hoz csatlakozva, amint az szélesebb választói vonzerőt igyekezett találni.

Míg óvatos abban, hogy elkerülje a faji kérdésekről való heves beszédet, kampánybeszédei egyenesen rájátszanak egy magyarok közötti populista érzületre, mely szerint őket mint „másodrendű állampolgárokat” kezelik az Európai Unióban a 2004-es csatlakozás óta.

„Távolodunk Nyugat-Európa országaitól, majdnem gyarmati szintre redukálva”, mondta. „A magyar vállalkozások, gazdák, termelők egymás után mennek csődbe.”

A Jobbik szintén tőkét kovácsolt Magyarország politikusaiból való, széles rétegekben végbement kiábrándulásból, akiket úgy tekintenek, hogy eltékozolták az ország korábbi előnyös helyzetét, mint amely a leginkább Nyugat felé hajló és gazdaságilag legdinamikusabb országa volt a kelet-európai térségnek. Azóta Magyarország olcsó, high-tech összeszerelő ágazata, amely az autótól kezdve az áramkörökig mindenfélét készített, a legkeményebben szenvedte el a globális gazdasági krízist, és a munkanélküliség 8.4 százalékra rúgott, 11 éves csúcsot döntve meg ezzel.

Mint pártja is, Dr. Morvai tagadja, hogy bármilyen módon antiszemita, homofób vagy rasszista volna, e kritikákat mint a „tudatlan és félrevezetett” Európai Unió „kedvenc témáit” utasítva el.

Ám a pártja céljait támogató lapok nyíltan rájátszanak az ilyen félelmekre. Az egyik, múlt heti Jobbik-sajtókonferencián elérhető publikáció tartalmazott egy „Ki dönt Magyarország jövőjéről?” című szakaszt. A nem-jobbikos opciók között volt raszta-hajú zsidó, meztelen, homoszexuális férfipár, vagy egy sötét bőrű gengszter.

Ez a feltüzelő retorika egy mostani erőszakhullám közepébe ékelődik, amely Magyarország roma közössége ellen zajlik, amelyben romák otthonaira benzin-bombát dobtak és amelyben hét ember meghalt. * [elő az okulárét — a ford.]

Ezzel szemben jól zajlott le minden olyan városokban, mint Pomázon, a jómódú ingázó településen, amely az erdővel borított Pilis hegységben fészkel, Budapesten kívül, s ahol a Jobbik gyűlést tartott a múlt héten. Néhány bőrfejűn kívül, akik az ajtóban álltak, a középkorú párokból és gyermekeikből összegyűlt társaság lehetett volna egy iskolai szülői est is.

„Ez paramilitáris öltözék?”, kérdezte a Jobbik őszhajú, tanáros alelnöke, Balczó Zoltán, amint a helyi, fekete csizmát, nadrágot és a fehér ingen fekete mellényt viselő gárdatagoknak adott elő. „Nem, ez hagyományos magyar öltözet és nekik nincsenek fegyvereik, még egy bicskájuk sem.”

A helyi Gárda szervezője, az illedelmes, szemüveges, 33 éves Karsai Tímea, akinek pszichiáter a foglalkozása, hozzátette: „Olyan településeken demonstrálunk, ahol cigányok családokat támadtak meg, de mi magukat a cigány családokat is segítjük, amikor más cigányok fenyegetik meg őket. Nem rasszista vagyok, csupán nemzeti érzelmű.”

Valóban, az olyan emberek „tiszteletreméltó” szavazatai, mint Miss Karsai-é, akik nem tartják magukat semmilyen módon bigottnak, ezek tudnak a legnagyobb lökést adni a szélsőjobb szereplésének a választásokon. Távol attól, hogy egy új neonáci hullámot jeleznének, sok elemző azt mondja, mindez megmutatja, hogy a mainstream pártok egyszerűen figyelmen kívül hagyták a faji problémákkal, valamint a jövőbeli afrikai és ázsiai bevándorlással kapcsolatos érthető aggodalmakat.

„A fősodor politikai pártjai megakadályozzák, hogy olyan érzékeny témákkal foglalkozzunk, mint a romák és a bevándorlás, elhessegetve azokat, mint a szélsőjobb szólamait”, mondta Robin Shepherd, Európa-szakértő a Henry Jackson Társaság, egy londoni asztaltársaság ülésén. „De ez egy könnyű és lusta megjelölés, amely a szélsőségesek kezére játszik.”

Akárhogy is, sok magyar továbbra is rosszízűnek találja a Jobbik arculatát. „Azért ábrándultunk ki a nagy pártokból, mert állandóan veszekednek és hazudnak”, mondja Nehoda Péter, egy 29 éves IT dolgozó kávét kortyolva egy budapesti kávézóban. „De nem gondolnám komolyan, hogy a Jobbikra szavazzak. A roma emberek nem az egyetlenek, akiket hibáztatni lehet a problémáinkért.”

___________

* A fordító nem lát tisztán az adat hitelességét illetően.