A fasizmus réme
Madai Vince | © ZEIT ONLINE 2009.5.30. — 14:21
Magyarországról az a hír járja, hogy a társadalom jobbratolódik. A következő választásokon azonban a nagy többség demokratákra szavaz.
A fasiszták ellen — tüntetés Magyarország fővárosában, Budapesten*© dpa — Bildfunk
Az egykori keleti blokk legtöbb fiatal demokráciája instabil politikai viszonyoktól szenved. A kormánykoalíciók gyorsan cserélődnek, a szélsőséges pártok fogadtatása viszonylag jó. Így lehet például a nyíltan romaellenes („paraziták”) és magyargyűlölő („rákos fekély”) Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja kétjegyű választási eredményének köszönhetően 2006. óta Szlovákia kormánykoalíciójának a tagja. Más a helyzet Magyarországon, ahol eddig szélsőjobboldali pártok nem játszottak szerepet a politikában.
A szélsőjobboldali „Jobbik” mostanság bekövetkezett felemelkedése a társadalmi és média általi figyelembevétel szintjére azonban arra késztette az itteni médiumokat (így a zeit.de szerkesztőségét is), hogy feltételezze a „Jobbik” széles ideológiai támogatottságát a magyar társadalomban. Ez az állítás azonban nem tartható.
Ellenzéki pártként a polgári „Fidesz” működik ma Magyarországon, Orbán Viktor vezetése alatt. Szemléletük leginkább a CSU nézeteihez hasonlítható. A helyi médiumokban azonban már régebbóta, és még ma is divatos Orbánnak és pártjának populista-nacionalista tendenciákat tulajdonítani.** Ez a vélekedés azonban helytelen, mivel a Fidesznek konzervatív néppártként korábban módjában állt a szélsőjobb pártok felemelkedését megakadályozni. Míg ez a gazdasági fellendülés idején sikerült is, most először kell a Fidesznek attól tartania, hogy jobbról beelőzik. Mivel magyarázható mindez?
Az egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc egy nyilvánosságra került hangfelvételen elismerte, hogy a szocialista kormány (MSZP) és ideiglenes liberális koalíciós partnere (SZDSZ) politikailag teljesen csődöt mondott, és az utolsó választások előtt a népnek szándékosan, számító modon hazudtak, hogy a választásokat megnyerjék. Egyrészről eme politikai kudarc révén a globális pénzügyi válság Magyarországot különösen erősen érinti, másrészt a már korábban is erősen polarizált politikai hangulatot ezek a lelepleződések még tovább mérgezték. Egy látensen feltétlenül terjedő antiszemitizmus alapján, valamint a bűnöző hajlamú romák keltette erős szociális feszültségek és tízezreknek a gazdasági válság folytán bekövetkezett szociális visszaesése miatt a nacionalista-szélsőjobboldali jelszavak egyszercsak termékeny talajra hullottak.
Noha az SZDSZ erősen lehanyatlott népszerűsége miatt jelenleg a „Jobbik” a harmadik erőnek számít és a legfrisebb közvéleménykutatások szerint a június 7-i EP választásokon elérheti az ötszázalékos határt, a Fidesz mégis a szavazatok kb. 66 százalékával, az MSZP pedig 20 százalékkal számolhat.*** Egy szélsőjobboldali párt bekerülése a magyarországi pártok spektrumába természetesen aggodalomra adhat okot és figyelmeztetésként szolgálhat a néppártok számára.
Ám ha előreláthatólag 86 százaléka a szavazóknak egy demokratikus pártra fog voksolni, Magyarországon a fasizmus reneszánszáról szóló riogatások szerencsére csupán rémhírnek tekintendők, vagy a választási küzdelmek egyik fogásának.
Madai Vince a ZEIT ONLINE közösségében foglalt állást a témában. A ZEIT ONLINE szerkesztősége kérte fel őt rá, hogy írja meg egy cikkben is a véleményét Magyarországról.
___________
* A képen láható Vágó István. Erről az antifasiszta találkozóról van szó.
** A cikknek tudomásunk szerint még nincs magyar fordítása
*** A Nézőpont Intézet szerint.
